Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi a spirituálé és a gospel?

2010.02.07

 A spirituálé (negro spiritual)
 
Az észak-amerikai négerek vallásos zenéje. A népies spirituálét sok szál köti a blueshoz és a jazzhez. A dalokat többnyire vándor evangéliumhirdetők, más munkából kiöregedett, lerongyolódott, sokszor világtalan emberek adták elő, akik egy szál gitárral, vagy szájharmonikával járták az államokat. Az előadásmódra jellemző a felhívás-válasz forma. Az előénekes a himnuszkönyv egy sorát intonálja, melyre a gyülekezet válaszol. A spirituálé fejlődésére nagy hatást gyakorolt a protestáns korál is.
Az észak-amerikai néger rabszolgák babonás, vallásos képzeletvilágú énekeiből a XVIII. sz.-tól fejlődött ki. Zeneileg két főtípusa van:
  1. az európai zsoltárdallamok sajátosan elváltoztatott formája, rögtönzött dallamdíszítésekkel, egy- v. több szólamban, kísérettel v. anélkül;
  2. eredeti néger folklór, sok pentatonfordulattal, induló v. táncszerű ritmussal, harmóniában pedig az európai tonális zene szerkesztési módját utánozva. A spirituálé a néger főiskolák gyűjtése révén és közvetítésével kórusos-szólisztikus előadási modorban, gyakran vokálkvartettek műsorával bekerült a hangversenyek pódiumára is. Innen terjedt el világszerte a spirituálé, s hazánkban is gyakran fedezik fel újból és újból a kis énekegyüttesek, a vokálkvartettek a spirituálé gazdag irodalmát.
  3. http://www.kislexikon.hu/spirituale.html 

 A spirituálék vallásos eredetű népdalok. A templomi szertartások után a hívek együtt maradtak és közösen énekeltek. Éneküket tapssal, lábdobbantással kísérték. Erősen hatott erre a népzenére a protestáns korál, megszületett a megharmonizált, többszólamú spirituálé. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nem találni olyat, amelyik gyűlöletet, rosszindulatot, bosszúvágyat fejezne ki embertársai iránt. Sok dal szól azonban a megaláztatásról és lealacsonyításról amit az embertelen bánásmód miatt elszenvedtek.
 
 

A gospel
 
A spirituálénak modernebb, erősen dzsesszesített formája...  
 
 
A spirituálé egyik gyorsabb tempójú változata a gospel, az improvizációs hagyományokat újítja fel. A blues népdalszerű, elbeszélő jellegű, különös csúszkáló hangokból álló zene, a szabadság után vágyakozó, nehéz sorsú négerek érzelmeiből fakad. Előadásmódja sajátos, meleg hangú tolmácsolása. Gyakran a szövegét is rögtönözték. A spirituáléval ellentétben, ez mindig az egyes ember érzelmét és gondolatát fejezte ki. Hangszeres változata gyorsabb tempójú.
 
 
A gospel szó jelentése jóhír, örömhír, vagy ahogy az Újszövetségben szerepel: evangélium. A zenetörténet jelentős része kötődik keresztény egyházi témákhoz, amelyek közül Jézus élet- és szenvedéstörténete igen nagy hangsúlyt kap. Elég csak J. S. Bach passióit megemlíteni és máris tudjuk, hogy a monumentális, gyakran többkórusos zeneművek milyen elementáris hatással festik meg a kereszténység kiindulópontját. A zenei hatás azonban nem csak az előadói apparátussal növelhető; a gospel képviselői másik oldalról közelítenek és a gyülekezet lelki világának legmélyére hatolnak szenvedélyes, a hallgatót is éneklésre és táncra buzdító muzsikájukkal.
Mint oly sok amerikai eredetű műfaj, a gospel története is a gyarmati időkig, a Nyugat-Afrikából az új világba rabszolgaként behurcolt fekete földmunkásokig nyúlik vissza. Az ültetvényeken dolgozó rabszolgák szájhagyomány útján elsajátított dallamokat énekeltek, amelyek témája természetesen a sanyarú sorsból fakad, és Istenhez könyörögtek megváltásért. Ezek a dalok megőrizték afrikai zenei örökségük felelgetős éneklési módját, amely idővel a templomokba is beszivárgott. Az ily módon megénekelt fohász a spirituálé, az európai klasszikus műzenében témaválasztás szerint az oratóriumot említhetnénk vele párhuzamban, hiszen itt nem kizárólag Jézus életéről szólnak a dalok. A spirituáléval először találkozó kívülállókat rögtön megragadta a gyülekezeten úrrá levő vibráló erő és a korántsem formális szertartás résztvevőinek átszellemült éneke. A spirituálé és a gospel gyors terjedésének okai között a szertartásrend oldása is szerepel, de az is biztos, hogy a meggyőződéses térítő és a népszerűséget hajszoló popsztár magatartása sincs nagyon távol egymástól: mindketten hisznek az általuk képviselt értékekben, amelyek a mind nagyobb tömegek által juthatnak el a megdicsőülésig.
 
 
A gospel egyik első jelentős alakja a metodista lelkész, Charles Albert Tindley volt. Az amerikai polgárháború után 1865-ben Philadelphiába települt, és a helyi templom gondnokaként és kántoraként dolgozott, miközben görög és héber nyelvből, valamint hittudományból doktorátust szerzett. Lelkipásztorként törekedett közösségében a faji különbözőségeket eltörölni, istentiszteletei mindenkihez szóltak, de főként komponistaként alkotott maradandót. A We Shall Overcome-ot a mai napig gyakran hallhatjuk civil mozgalmak himnuszaként, huszadik századi előadásai (többek között Pete Seeger és Joan Baez által) történelmi fordulópontokhoz kötődnek. Az 1921-ben megjelent Gospel Pearls című könyv összefoglalta a stíluselmeket. Az afroamerikai templomi zene ezen gyűjteményét a kor négy jelentős gospel előadója és szerzője, Tindley, Charles Price Jones, Lucy Campbel és Thomas Andrew Dorsey (becenevén a „gospel atyja") jegyzi. Az említett kórusos-felelgetős reszponzoriális énekstílus mellett külön fejezetet szenteltek a jazz hatásainak, az átvett idiómáknak, például a zárlatoknak. Sokak tartják a gospel mindenkori legkiválóbb előadójának az 1911-ben született Mahalia Jacksont, más néven a „gospel kiráynőjét". A kontraalt Jackson tizenhat évesen lett baptista, és Thomas Dorsey rögtön felfigyelt tehetségére; innen kezdve nem volt olyan fekete egyházi zene, amit a fiatal Mahalia ne énekelt volna el, mind nagyobb közönség előtt, a Csendes éj például általa került be a klasszikus gospelrepertoárba. Minden idők leghíresebb gospelelőadása is az ő nevéhez fűződik: Martin Luther King világmegváltó „Van egy álmom..." kezdetű beszéde előtt Jackson elénekelte a Testimony-t, amely King polgárjogi harcának így lett indulója. Ekkor vált világossá, hogy a gospel kilépett a templomok kapuin, és a politikai állásfoglalás egyik legfőbb eszközévé és szimbólumává vált. A dalt az a Bruster atya komponálta, akinek memphisi templomába járt Elvis Presley is, és akinek hatására Presley számos gospelt énekelt. (A gospel fehér ága is jelentős, alapvetéseit a Sacred Harp című könyv foglalja össze.)
Mahalia Jacksont Duke Ellington is igyekezett megnyerni kései szakrális szvitjeihez, mert a gospel és a jazz talán ebben az időszakban járt legközelebb egymáshoz: Ellington New Port-i fellépése zenetörténetet írt, amikor a hanyatlófélben lévő big band műfaját hatalmas sikerrel állította ismét színpadra, de hasonló fontosságú volt, hogy közvetlenül utána, 1957-ben ugyanezen a fesztiválon első ízben jelenhettek meg gospel énekesek, hangsúlyozva a stílusok közös gyökereit. Jackson azonban a zenébe vetett mély hite miatt - bár minden adottsága meg volt hozzá - nem akart népszerűségre szert tenni, ezért nemzedékének egy másik kiemelkedő személyisége, Rosetta Tharp nővér lett a gospel első szupersztárja. Tharp egy szál gitárral kísérte magát, később kórus is állt mögé, koncertjei több tízezer érdeklődőt vonzottak, lemezei ennél is nagyobb példányszámban fogytak - pedig ő sem csinált mást, mint Dorseyék dalait énekelte; csupán kihasználta a média adottságait. A gospel a háború után fokozatosan vált jól promotálható koncerttermi műfajjá, és már nem csak a hívők körének szolgált kívánatos csemegeként. Legnagyobb példányszámban a gospel polihisztora, James Cleveland lemezeit adták el. A mai gospel hangvétele hozzá kötődik, ami sikerinek csúcspontján, a hatvanas évek végén még progresszívnak számított. Holott ő is a klasszikus értékek és az autentikus afrikai gyökerek mentén munkálkodott, miközben a soul, a funky és a nagykórusos technikákat ötvözte; a legtöbb mai modern előadó és zenekar őt tekinti az ihlető forrásnak.
A gospel egyfajta kozmikus blues, amely szomorú tapasztalatokat dolgoz fel, de a jövő felé már mosolyogva tekint. Nem nehéz megállapítani, hogy a töretlenül népszerű, ám állandóan változó, mégis a tradíciókból merítő műfaj a kereszténység eddigi utolsó forradalma, és ilyenformán az örök reménység sugaraként tekinthetünk rá.
 
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Iparkodni fogok :)

(Latomus , 2010.02.09 00:06)

Kedves Edit!

Örülök, hogy tetszett, bár a cikket érdekes oldalakról ollóztam össze: mások nálamnál sokkal jobban értenek sok-sok mindenhez, viszont ezt a zenét élvezni kis hozzáértéssel (sőt análkül is) lehet.
Ha van hangszórója a PC-hez csatlakoztatva, meg is hallgathatja alább (szintén ebben a menüpontban) a számokat, melyeket igyekszem gondosan összeválogatni, ahonnan csak lehet.
Egyébként nagyon köszönöm korábbi Vendégkönyv-bejegyzését is.

Üdvözlettel: Lato

zrinyiedit@freemail.hu

(Zrínyi Edit, 2010.02.07 11:17)

Nagyon tetszett ez a cikk, szívesen meg is hallgattam volna bármelyik dalt.