Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Etruszk szarkofág

2008.10.24

ETRUSZK SZARKOFÁG

 

Vas István fényképe (PIM fotógyűjtemény)

 

Vas István (1910-1991)
 

Melyik az elegánsabb, nem tudom: az asszony keskeny, hosszú és
  hegyes divatcipője, vagy a férfi keskeny, hosszúujjú lába,
  ívelő talpa? gömbölyű süvegkalap alól gyűrűző, keskeny,
  rendezett női hajfonatok, vagy ugyanolyan fonatok a férfi
  hosszúkás, keskeny, hegyesszakállú arca fölött, le a
  meztelen háta közepéig? Azt sem tudom, mit tart a nő félig
  nyitott keze, vagy csak tétován emeli, mintha búcsúra
  intene? Kinek? minek? Mitől búcsúzik ez a keskeny, hosszú
  kéz? mi az, aminek ez a szép nő kissé báván utána néz? És
  persze azt sem tudom, kik ezek.

Csak azt tudom, ahogy az asszony könyökén hever s a férje
  meztelen mellére dől, s az átkarolja, szerelem süt a vörös
  kőből, a szép, a választott élettel egy: úgy éltek, vagy úgy
  éltek volna, ahogy én akartam élni veled. Ilyenek voltak-e,
  amikor meghaltak, ilyen fiatalok? Vagy ez volt az a
  pillanatuk, amelyről azt hitték, örök? Mit tudjuk mi, hogy
  az alakba öltözött jelbeszédük mit jelent? Vagy én tán a
  látszatommal egy vagyok? De így akarták láttatni magukat,
  mikor már elporladtak odalent, a vörös kő alatt.

Ez nem keresztény szarkofág, akart vagy elért nyugalom, nem
  latin fegyelem a római hamvakon: ez a minden végzeten és
  alvilágokon át szépülő szerelem. Sokféle tétellel lehet a
  halált megoldani, és én kipróbáltam néhány képletet, de
  jólesik öregkoromban ez a mostani, mely nem kérdi, honnan
  jöttünk és hová leszünk: nincs, ami többet érne, mint az
  életünk és amit belőle csinálni tudunk és merünk, létünknek
  ez a nagy értelme és kalandja és minden egyéb szédült és
  széditő halandzsa, mert hol az a híres etruszk révület, mely
  a halállal nászba fog? Nem, csak egymást szeretik és
  gyönyörű életüket ezek a házasok.

És a nagy etruszk talány, amiről annyit beszéltek? Azok a
  híres halálközösülések? Hol vannak? Sehol se látom,
  bármerre nézek a sírok, vázák és ábrák, az égetett föld
  alakzatai közt, csak az életet, és benne az alvilági
  szörnyeket is persze, mert nagy dolog a halál. De nagyobb
  dolog kifogni a halálon és nincs szebb képlete, mint a
  nevetés.

Mint ahogy nevet a Veii Apollo is, aki szembenéz -- de kivel?
  ezt nem tudtam, hogy velem, aki nézi -- ez nem látszott a
  másolatokból, ezt nem irta meg semelyik professzor -- és
  nevet a villogó, sötét szemével és a repedezett színeivel,
  és farkasnézéssel nevet a világba, de ez nem a rejtelmek
  halálhívása, de ez nem a rosszpárájú valami, amit megromlott
  maradékokból össze tudtak kotyvasztani ifjúkoromban a
  halálmítoszok szélhámosai és balekjai, akik tehetetlenül
  megunták a hálátlan és lassú munkát, s főképp a nedvét
  veszitett, saját elfáradt eszüket, az értelemtől
  megcsömörlők, az egyre gyanúsabb malomban őrlők, a halál
  gőzeibe omló, szegény, becsapott nemzedék. De azt a
  borzongató mesét itt sehol se találom: villog a Veii Apollo,
  a sötét arcával is fénythozó, az életre merész, lehasadt
  lába is előre lép -- nevetve túllép a halálon, ahogyan velem
  szembenéz.

Ha vele szembenézek. Igen, csak látni, látni! Még mindig
  nézni! Még egyre kiváncsi vagyok rád, régi és új és újabb
  élet, egész világ! Csak az tud, aki lát. És ne hagyj el,
  kíváncsiság! És még tovább!

Még egyre nézzek, még egyre lássak! És bízni benned! És nem
  hinni semmilyen áltatásnak, csak a szememnek! Mert úgy
  kellett most ez az etruszk szarkofág és az, amit jelent! A
  remény, hogy azt, ami ellenünk valahonnan megindul és győzni
  rendeltetett, mégiscsak kivárjuk állva. S hogy nem vesztem
  el, amiben hittem. És az nevet, aki utoljára nevet. S hogy
  védjük az életet, amíg lehet s talán egy kicsit azon is túl.
  S ha másunk nem és másutt nem, ha már nem leszünk, hát
  valahol odalent még a kiszáradt koponyánk is nevet. És
  fütyülünk, fütyülünk a halálra.

 

 

Vas Istvánról az OSZK centenáriumi  Nyugat-számában:

http://nyugat.oszk.hu/html/alkotok/vas.htm

Válogatott versei a neten:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/vasist/

Az etruszk művészetről:

http://www.rositour.it/RomaLazio/Etruria/Intro/Etruria.htm

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

jelsign@freemail.hu

(jel, 2009.04.16 20:03)

van egy blog, aminek ott lenne a helye -amennyiben Ön is úgy gondolja- a fontos linkjei között

http://wangfolyo.blogspot.com