Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szegény anyám csak egy dalt zongorázik

2008.05.04

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik

 

 

Kosztolányi Dezső (1885-1936)

 

Szegény anyám csak egy dalt zongorázik.

Egy árva dalt. Azt veregeti folyton,
és megbicsaklik elefántcsont ujja
a fekete-fehér elefántcsonton.
És elfelejti, próbálgatja egyre,
és szállni vágy, mint vérző sas a hegyre,
mert szállni tudna, szállni és röpülni,
de visszahúzza újra ezer emlék.
Ezt zongorázta kisleány-korában,
s mikor apuskával egymást szerették.
Ezt próbálgatta, amikor születtem,
és megtanulta, elfeledte csendben.
Jaj, mennyi vágy van benne, hosszu évek.
Egy szürke dalban egy szent, szürke élet.
Hogy össze nem rogy a szobánk alatta,
hogy össze nem rogy menten, aki hallja.
E dalban az ő ifjusága halt el,
s a semmiségbe hervadt vissza, mint ő.
Kopog-kopog a rossz, vidéki valcer,
és fáj és mély, mint egy Chopin-keringő.

 

A szegény kisgyermek panaszai című lírai önéletrajzi versciklusból (1910)

FORRÁS: http://mek.oszk.hu/00700/00753/html/vers0201.htm

 

 

Kunffy Lajos: Zongorázó nő (1906)

A kép forrása: http://www.orci.hu/index.php?mode=6&showme=1&gal=4

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.