Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Így gondozd. Levél egy régi barátnak

2016.08.03

Így fejleszd a magyarodat

ÍGY GONDOZD. LEVÉL EGY RÉGI BARÁTNAK

Régi, kedves barátomtól – akivel nagyon ritkán találkozunk, és egyébként is más-más pályára sodort minket az élet – nemrég egy kétségbeesett, szinte segélykérő mailt kaptam, amit csak három nap múlva vettem észre a postaládámban, de remélem, még nem késtem el a válasszal.

(Megszólítás) „…régi barátságunkra való tekintettel kérlek, segíts helyretenni valamit, minthogy irodalmi kérdésekben Te jártasabb vagy nálam, és én a véleményedet nagyon is elfogadom. A minap az alábbi kör-e-mailt kaptam, ami rettenetesen felháborított, és a kérdés számomra az, hogy EZ valóban igaz-e? Nem ismerem különösebben E. P. írásait, de erre nem lehet jelzőket találni... Szeretném tisztelni az írót, de  ezek után lehet-e? Én magyar vagyok, és engem nagyon sért!”

Ez alatt következik az említett körlevél „érdemi” része, melytől tanult, művelt barátom annyira kétségbeesett. A rövid szöveg nem más, mint egyfajta reciprok-cenzúrázott kivonata Esterházy Péter: Így gondozd a magyarodat (1991) című hangjátékának, mely az 1994-es, Egy kékharisnya följegyzései című kötetében jelent meg először nyomtatásban. A kötetnek azóta újabb kiadása is van (2009). Ez a torzó az eredeti szövegből önkényesen kiragadott mondatok prózai katyvaszba „szerkesztett” változata. Átgondolva, hogy mennyit és mit írjak, hogy se homályos, se tudálékos, se fárasztó ne legyek, a következő válaszlevelet írtam.

(Megszólítás) „Örültem a levelednek, a témájának már kevésbé. Most – rögtön a lényegre térve – a magam módján próbálok megnyugtató választ adni kérdésedre és aggodalmaidra.

Hogy „ez valóban igaz-e?” Nem. Ez így, ebben a formában: nem igaz.  Ami a körlevél mellékletét illeti: ez egy összefüggéseiből kiragadott, csonkított szöveg. Szerte az világhálón olyanok fröcsögnek róla a legalpáribb hangon, és tartják az írót magyargyűlölőnek, akik egyetlen művét sem olvasták. Ezt a részletet is csak azért, mert az író halála óta cirkulál az interneten, én is találkoztam vele. És mivel az önkényesen összeollózott mondatokat betű szerint olvasták, a világon semmit nem fogtak föl belőle. De nem is foghattak, mert ennek a féloldalas zanzának az eredetije (az író 1991-es, 11 oldalas hangjátéka) egy nagy életműnek csak egy kis mozaikja. Akik nem ismerik E. P. témáit, írói módszerét, felelősségteljes és bölcs megnyilatkozásait, humoros-ironikus látásmódját és sziporkázóan szellemes nyelvi újításait, azoknak igen: csak a betű jön át. Nekik csak az látszik, hogy mit „fecseg a felszín”, de az már nem látszik, hogy miről „hallgat a mély”. A betű szerinti olvasatot tartják felháborítónak, visszataszítónak vagy hihetetlennek, ahogy Te is, de a mélyebb rétegekig, E. P. „mondanivalójáig” különféle okokból (tájékozatlanságuk, olvasói rutintalanságuk és befolyásolhatóságuk vagy más miatt) egyszerűen el sem jutnak. Vagyis: szó szerint értenek minden szót.

Az egyik irodalmár a napokban (talán épp a közösségi oldalakon olvasható gyűlölködésre reagálva) azt mondta, hogy talán ez az író leghazafiasabb írása. Egyetértek.

Az irodalom ugyanazokat a szavakat használja, mint mi a mindennapi életben, de a kész írás (ha jó)  sosem szó szerint értendő. Attól irodalom, nem pedig bevásárlólista.

Nem ragozom ezt tovább, de levelem végén találsz néhány linket, néhány írást olyan emberek tollából, akik értenek az irodalomhoz, akiknek lehet adni a véleményére. Kérlek, olvasd el ezeket türelemmel.

Mindig próbálnunk kell helyesen érteni, megérteni és értelmezni azt, amit olvasunk. A limonádé könyveket elég csak betű szerint olvasni (bár nem érdemes), mert a betű szerinti szöveg mögött vagy alatt semmilyen más jelentés nincs. Ezért is nem szépirodalmi művek, hanem lektűrök, limonádék. De az olyan írók művét, amilyen Esterházy is (tehát az igazi írókét)  egyszerűen nem elég, nem lehet CSAK betű szerint olvasni, mert akkor elvész az, amit mondani akartak: az üzenet. 

Az, hogy E. P. mit akart üzenni nekünk, éppen nekünk, magyaroknak ezzel az írásával, csak akkor lesz érthető, ha legalább egy kicsit tudunk "esterházyul", azaz valamennyire ismerjük az írásművészetét. Az „Így gondozd…” (a poénkodó felszín alatt) egy végtelenül aggódó, keserű mű. A szatíra magasiskolája. A magyarságot, a magyarokat féltő és őket az idegengyűlölettől, a provincializmustól megóvni akaró kortársunk modern remeke. 

Mivel most hirtelen nem tudsz egy rakás EP-művet elolvasni, az író jobb  megértéséhez nyújtanak segítséget az alábbi linkek. Kíváncsi leszek, mire jutottál a cikkek elolvasása után. Csatolom az „Így gondozd…” eredeti szövegét is, pdf-ben. EZT kell elolvasni, nem pedig egy nagy író elleni hajtóvadászatot (akár egy pillanatra is) komolyan venni.

A régi barátsággal üdvözöl:

Ági”

Esterházy Péter: Így gondozd a magyarodat (hangjáték, 1991)

http://parameter.sk/blog/egyszeru-plack/2014/06/28/igy-gondozd-az-esterhazy-peteredet-frissitve

http://papolok.blog.hu/2016/07/18/esterhazy_peter_halalara

http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20160716_Igy_fejleszd_a_magyarodat

http://www.vasarhely.ro/kozter/petofiek-ma-az-irok-es-kozelet-0#.V6Eih5Xynct

(Itt főleg Varga László Edgár véleményét nézd meg)

http://index.hu/kultur/klassz/ep0413/

 (Interjú, melyből sokat meg lehet tudni EP-ről)

http://bences.hu/cikk/varszegi_asztrik_foapat_homiliaja_esterhazy_peter_temetesen.html

(A bencés főapát temetési beszéde, melyben EP írásművészetét is érintette. Engem is meglepett ez a nagy műveltségű pap, hogy mennyire érzi-érti EP jelentőségét...)
 

ep_kekharisnya.jpg