Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szofisztikált szövegértés...

2009.05.06

Magyar nyelv és irodalom írásbeli — középszint, 2009

Egy év alatt nem tudtak egy kerek, egész szöveget keríteni a 60 perces szövegértési feladathoz. Egyszerűen fel nem foghatom, miért. Szándékos kiszúrás vagy szimpla trehányság? Kommentár nélkü álljon itt maga a feladatlap. Szegény gyerekek...

Olvassa el figyelmesen a következő szöveget, majd válaszoljon a kérdésekre!

Részlet Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című művéből

 

EPILOG

(1) Befejezvén hősöm életének és korának leírását, szívesen elismerem, hogy az nem lehetett annyira teljes, részletező és analitikus, mint amilyen lenne, ha távolabbi időszakról, régibb íróról volna szó. [...]

(2) Kétség se fér hozzá, hogy egy csodás, jó és ártatlan ember volt, finom lelkű, tele gyöngédséggel és érzékenységgel – az előbbit sokszor mutatta meg, és szerette ezt csattanós jelenetekben tenni, mintegy a külső hatásra is számítva, de az utóbbit gondosan rejtegette. Haragot nem tartott senki ellen, a bosszút nem ösmerte. Lelke olyan volt, mint egy sima tó, hullámait szabad szemmel észre nem vehette senki, pedig bizonyára mozgott az és gyűrűzött. [...]

(3) Jókainak azonfelül nincsenek levelezései, mint a régi íróknak. Nem állott senkihez oly közel, hogy bajait, gondjait, érzéseit vele közölte volna – ami levél utána maradt, az vagy konvencionális üzenetváltás vagy egyszerű póz. Ez a lélek nem nyílik meg sehol. Olyan, mint a selyemgubó – nem látszik az elevenje a sok selyme miatt.

(4) E nehézségeket korántsem paralizálja (1. végjegyzet) az a látszólagos nagy előny, hogy személyesen ösmertem, hogy életviszonyaim némi hasonlatosságánál fogva vele sokat érintkezhettem a parlamentben, a klubban, az irodalomban, a közös lapnál, a közös barátoknál, a lakomákon, nem ok nélkül mondom látszólagos előnynek és könnyebbségnek úgy az ő, mint a vele összefüggő személyek és események rajzolásánál, hisz voltaképpen inkább ez is csak egy új nehézség.

(5) Mert ha közelről láttam Jókait és környezetét s tanúja voltam cselekedeteiknek, ugyancsak közelről látták őket az olvasók is, és éppen úgy belefonódhattak életviszonyaikból egyes szálak emezekéi közé, mint ahogy velem történt, és minthogy mindenki a saját szemével lát és a saját koponyájával ítél és konstruál, ahány szem, annyiféle Jókai és Jókai-környezet él a kortársak tudatában.

(6) Dolgokat, melyeket sokan ösmernek, nehéz úgy adni elő egynek, hogy azokat mindenki elfogadja, hézagtalanoknak és valóknak, az indokokkal és következtetésekkel együtt, mivel minden egyes másképp, más sorrendben, más világításban látta. [...]

(7) [...] tanúja voltam, hogy egy nyolc tagból álló politikai társaság mondta el egyenkint, fehér asztalnál a Tisza Kálmán bukásának történetét, körülményeit, okait és belső rugóit, de mind a nyolc szemtanú másképpen. És bizonnyal egy sem lett volna hű a nyolc előadásból egy kilencedik szemtanú előtt. Mindebből az a tanulság, hogy a kortársak számára, kortársról nehéz történelmet írni, vagy éppen lehetetlen.

(8) Mennyivel hálásabb egy a századok mohából kiásott régi alak? Ki szólhat bele, hogy milyen volt Gyöngyössy István vagy gróf Koháry István? A kézügyben levő adatok keretében úr az író hőse fölött, gyúrhatja, domboríthatja szabadon az alakját, a szemtanúk és a fültanúk különböző visszaemlékezései és megfigyelései nem konfundálhatják (2. végjegyzet) meg.

(9) Mindezekkel eleve számot vetve, mégsem azt a metódust (3.végjegyzet) választottam, hogy minden rá vonatkozó adatot összehordva, jelentékenyet és jelentéktelent, jellemzőt és közömböset, szénát, szalmát, azzal az igyekezettel, hogy mindez úgyszólván közjegyzői pedantériával (4.végjegyzet) legyen bizonyítva és kimutatva, s hogy aztán e gezemicét (5.végjegyzet) kinevezzem életrajznak, s így aztán elérjem, hogy az olvasó mindent megkapjon és tudjon, ami Jókaival történt, amit mondott és csinált, csak éppen őt magát, az egyéniséget ne kapja meg.[...]

(10) Bízvást kérdhetem tehát, melyik Jókait rajzoljam? A tarokkozó bácsit a klubból, vagy a kokárdás nyalka ifjút, aki 1848. március 15-én a nép előtt forradalmi szónoklatot tart? Ahhoz a Jókaihoz nyúljak, aki merengve jár kampós botjával hálóköntösben rózsái közt? Úgy képzeljem-e el, amint a cercle-nél6 egy finom udvaronc gesztusaival cseveg a királynéval? [...]

(11) Nos, hát melyikhez nyúljak a Jókai Mórok közül? Mert csak egyetlen egyet szabad lepingálnom, de összhangban kell lennie a többivel mindnyájával. [...]

(12) Ha ezt sikerült eltalálnom, a munka jó. Ha nem sikerült, nem röstelkezem, mert nem én vagyok az első ember, aki erejénél többet mert. Végre is nem az én szakmám, csak egy hiábavaló kísérlet volt. Nem ártottam vele senkinek, de én magam kedvesen töltöttem az időt, mert több mint egy esztendeig foglalkoztam és éltem vele, ki őt mindenkor szerettem.

(13) Ha van valami érdemem, az, hogy erőt tudtam venni ezeken az érzéseken, melyek az embert kedves és bámult írójához fűzik, s melyeknél gyöngédebbek nem lehetnek, s kíméletlenül feltártam hibáit is, nem restellve felhozni intim, homályban lévő és takargatott adatokat, hol azok jellemének és életének megértéséhez magyarázatul szolgálhattak.

(14) Az emberek különféleképp gondolkoznak s emiatt is érheti könyvemet gáncs. Lesznek, akik azt mondják, hogy sokat elhallgattam, kivált élete utolsó éveiről, de erről már előbb nyilatkoztam volt... Lesznek viszont, akik azért tehetnek szemrehányást, hogy többet föltártam életéből, mint kellett volna. Erre van még egy-két szavam.

(15) Hát hiszen annyi eszem nekem is van, hogy Zrínyi Ilona arcát ne abban a helyzetben rögzítsem meg, mikor ecetet kóstol, és bizonyára az sem szükséges, ha Bismarck szobrát faragom, hogy a hűség kedveért meglássék csizmáján keresztül is a bütykő, amely esetleg a lábaujján volt, habár kétségtelen tény volna is, hogy lábbelijét mindig így készíté egy ortopéd csizmadia. Ámde ha valakinek vastag orra van és túlbozontos szemöldöke, én elhiszem, hogy egy vékony vonalú görög orr, egy finom ívezetű szemöld jobban állna neki, de mit ér, ha nem hasonlítana az illetőhöz?

(16) Mindezeknél fogva bátran ki lehet mondani, hogy a legszebb festéket az igazság adja a megörökíteni szándékolt archoz. Nem a fotográfus-féle rideg igazság, hanem a művész igazsága.

(17) Végre is gondoljuk meg, hogy egy Jókairól van szó. Ha ő, az emberek egyik legnagyobbika és legjobbika, se bírná meg, hogy igazat írjanak felőle, mit kelljen akkor tartani az emberiségről? Hiszen az borzasztó volna. Hiszen akkor csakugyan nem biográfiák kellenének már ide, hanem megint egy kis özönvíz.

M. K.

********************************************************************************

1 paralizál – (gör.) gyengít, hatástalanná tesz

2 konfundál – (lat.) megtéveszt, megzavar, zavarba ejt

3 metódus – (lat.) módszer

4 pedantéria – (ol.) túlzott, merev pontosság

5 gezemice – kotyvalék, zagyvalék

6 cercle – (fr.) az uralkodó vagy a főrangúak beszélgetése a valamely alkalomból meghívott társaság egyes tagjaival

********************************************************************************

(Ismét elmondom: eleve elhibázott, hogy egy összefüggő mű önálló (záró)fejezetének részleteit, tehát tkp. szövegtöredékeket adtak az "értés" tárgyául. Ezer és ezer, jobbnál jobb cikk, esszé, recenzió, ismertetés; ismeretterjesztő vagy szakszöveg állt (volna) rendelkezésre - a XIX. századból is! Megcsonkított szöveggel dolgozni nagy rutint és a témában való jártasságot kíván...

De nézzük meg, mi mindenre voltak kíváncsiak – ezzel a kasztrált szöveggel kapcsolatban – a vizsgaanyag vizionálói!)

 
Szövegértési feladatok 2009
 

1) Hol helyezkedik el az idézett szöveg a mű egészén belül? (Igazolja egy idézettel!)

2)  Mihez hasonlítja a 2. és a 3. bekezdés Jókai lelkét...?

3) A 4. bekezdés az életrajzírás „új nehézségéről” szól. Fogalmazza meg, hogy mi ez az „új nehézség”!

4) Állapítsa meg (a 2. és a 3. bekezdés alapján), hogy melyik állítás igaz Jókaira!

·       nem voltak érzelmei – érzékeny volt

·       sokszor játszott szerepet – képmutató volt

·       viselkedése mindig megfelelt az érzelmeinek – viselkedése nem mindig felelt meg az érzelmeinek

·       nem tudott megharagudni – nem tudott hosszan haragudni

·      nem ismerte a bosszúvágyat – bosszúvágyán nem tudott felülkerekedni

·       leveleiben voltak személyes megnyilvánulásai – leveleiben nem voltak személyes megnyilvánulásai

5) A 4. bekezdés az életrajzírás „új nehézségéről” szól. Fogalmazza meg, hogy mi ez az „új nehézség”!

6) Melyik igaz (I) és melyik hamis (H)?

·         A kortársak körében több különféle Jókai-kép élt.

·         Mind a kortárs olvasók, mind Mikszáth közelről láthatták Jókait.

·         Mikszáth és Jókai életviszonyai megegyeztek.

(Ha hamisnak ítélték, alá kellett támasztaniuk egy idézettel, ha viszont igaznak, akkor nem...)

6) Kortársai-e a szöveg szerzőjének az alábbi, idézett személyek? Igazolja döntését a szöveg egy-egy vonatkozó kifejezésével! 

7) A 2-8. bekezdés az életrajzírás nehézségeivel kapcsolatos kijelentéseket tartalmaz, és ezeket indokolja. Párosítsa az állításokhoz a szöveg szerint hozzájuk tartozó indoklásokat! (Az állítások száma mellé írja a megfelelő indoklás betűjelét!)

I. Nehéz feladat Jókai személyiségének bemutatása. II. A szerző és hősének személyes ismeretsége látszatkönnyebbség.

III. A szemtanúk véleménye nem összegezhető közös véleménnyé  IV. Az elmúlt korok alakjainak ábrázolása viszonylag egyszerűbb.

8) A 4-8. bekezdés világos szerkesztési elvet követ. Az érvelés gondolatmenete itt a következő szerkezeti elemeket tartalmazza: állítás, általánosítás, ellenpélda, indoklás, példa. Állítsa a szöveg gondolatmenetének megfelelő sorrendbe a felsorolt elemeket!

4. bekezdés: ___________________

5. bekezdés: ___________________

6. bekezdés: ___________________

7. bekezdés: ___________________

8. bekezdés: ___________________

9) ahány szem, annyiféle Jókai és Jókai-környezet él” (5. bekezdés) – A szöveg egyik későbbi bekezdése konkrét példákat sorol erre a kijelentésre. Írja a vonatkozó bekezdés számát a négyzetbe, majd írjon két-két összetartozó példát a bekezdésből a két szempontra!

  • „(annyiféle) Jókai”:

 

  • „(annyiféle) Jókai-környezet”: 

10) A 16. bekezdésben Mikszáth különbséget tesz „a fotográfus-féle rideg igazság” és a „művész igazsága” között. Állapítsa meg, hogy a 15. bekezdésből mit rögzíthetne a „fotográfus-igazság”!

Zrínyi Ilonával kapcsolatban   __________________________________

Bismarckkal kapcsolatban      __________________________________

a szemöldökkel kapcsolatban __________________________________

11) Az idézett szöveg műfaja esszé. Igazolja a szöveg 12-16. bekezdéséből vett egy-egy idézettel az esszé következő műfaji jellemzőit! (Egy idézet csak egy szempontnál szerepelhet.)

személyes hangvételű

vállaltan elfogult a témával kapcsolatban

a probléma tárgyilagos, tényszerű körüljárására törekszik

a szélesebb nagyközönségnek szól

nem törekszik megcáfolhatatlan bizonyításra

a gondolatot nemcsak kifejti, hanem képszerűvé, érzékletessé is teszi

a francia essay szóból ered, amely szó szerint próbálkozást (kísérletet) jelent

12) A 9. és a 16. bekezdésben Mikszáth az életrajzírás és az életrajzi tények viszonyáról elmélkedik. Döntse el, hogy a következő témák közül melyik tartozik a 9. és melyik a 16. bekezdéshez!

A. A hiteles ábrázolás feltétele

B. A tények közlésének célja: az ábrázolás igaz volta

C. A vonatkozó tények mennyiségének és a személyiség megragadásának viszonya

D. A tények közlésének célja: az egyéniség megmutatása

(MIVEL)

A) A kortárs olvasók személyes ismeretség alapján saját képet alkothattak Jókairól.

B) A régi idők alakjainak nincs szemtanúja.

C) Különböző szemtanúk különböző mozzanatokat találnak fontosnak egyazon dologban.

D) Jókai az érzelmeit csak részben mutatta ki, és személyes műfajai is személytelenek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.