Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 131 éves Ady

2008.11.22

SOKUNKNAK VOLT IFJÚKORI BÁLVÁNYA, "KEDVENC" KÖLTŐJE. DE NEKEM Ő MA IS AZ UTOLÉRHETETLEN, AZ ETALON. ÉPPEN EZÉRT NEMCSAK SZÜLETÉSE ÉS HALÁLA ÉVFORDULÓJÁN GONDOLOK RÁ, HANEM NAPONTA RONGYOLOM AZ ÉDESANYÁMTÓL ÖRÖKÖLT, KÉTKÖTETES, MÉGREGZÖLD EGÉSZVÁSZON KÖTÉSŰ, BIBLIOFIL PAPÍRRA NYOMTATOTT KIS ZSEB-ADYT.  KÜLSŐRE OLYAN, MINT EGY FOLYTATÁSOS BIBLIA. SZÁMOMRA LÉNYEGILEG IS AZ.

MÁR RÉGEN ISKOLAI TANANYAG, AZ ORSZÁGOSAN KÖTELEZŐ HAT ÉRETTSÉGI TÉMAKÖR KÖZÜL - PETŐFI ÉS ARANY UTÁN - Ő A HARMADIK. ISTENEM! AZ ADY-SZAKÍRÓK ÁLTAL JÓL-ROSSZUL "KIELEMZETT" KÖTELEZŐ VERSEK FELELETBEN ÉS VIZSGÁN TÖRTÉNŐ "VISSZAÖKLENDEZÉSÉN" TÚL VAJON OLVASSÁK-E EGYETLEN SORÁT IS  - ÖNKÉNT, SENKITŐL NEM KÉNYSZERÍTVE - A MAIAK, KÜLÖNÖSEN A FIATALOK, AKIK PEDIG OLY FONTOSAK VOLTAK NEKI A MÉG HALÁLOS ÁGYÁN IS? NEM TUDOM. NEM HISZEM. DE MINDEGY IS. ADY SZELLEME ÉL - AKKOR IS, HA AZ "IFJÚ SZÍVEKHEZ" TARTOZÓ FEJEK EGYETLEN SORÁNAK MEGJEGYZÉSÉRE IS RESTEK. TALÁN NEM MARAD ÖRÖKRE ÍGY.

BOLDOG ÚJJÁSZÜLETÉSNAPOT, DYBANDY!  (AHOGY ÚJSÁGÍRÓKÉNT NÉHA SZIGNÁLTA CIKKEIT:)

 

EMLÉKEZTETŐÜL:

 

A D Y  E N D R E

 

 

(Érdmindszent, 1877. nov. 22. Bp., 1919. jan. 27.): költő, publicista.

Édesapja Ady Lőrinc (1851-1929) gazdálkodó kisbirtokos, édesanyja Pásztor Mária (1858-1937).

1883-ban Érdmindszenten kezdte elemi iskolai tanulmányait.

1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban tanult, diáklapot szerkesztett.

1892-től a zilahi ref. kollégium diákja, eminens tanuló.

1896. márc. 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágyban.

1896-ban érettségizett Zilahon, majd a debreceni ref. jogakadémia hallgatója lett.

1897-ben a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, mezei jogászként díjnok lett a temesvári királyi táblánál.

1898-tól újra Debrecenben élt, a Főiskolai Lapok, majd a Debreczeni Hírlap munkatársa, később a függetlenségi Debreczen újságírója.

1900-ban a nagyváradi Szabadsághoz szerződött.

1901-től a radikális Nagyváradi Napló munkatársa, idővel társszerkesztője.

1903-ban megismerkedett Diósy Ödönné Brüll Adéllal (1872-1934), szerelmes verseinek Lédájával.

1904-ben Budapestre, majd Párizsba utazott. Barátságot kötött Bölöni Györggyel. Megismerkedett a nyugat-európai modern művészeti és politikai élettel.

1904-ben állapította meg az orvos vérbaját.

1905-től a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott. Később felváltva élt Budapesten, Párizsban és Érdmindszenten, közben riviérai, bajor- meg olaszországi utazásokat tett többnyire Léda társaságában.

1908-ban barátságot kötött a mecénás Hatvany Lajossal.

1909-ben megkapta a főváros millenniumi díját. A Nyugat, a Népszava, a Pesti Napló, a Világ munkatársa. Betegségével sok időt töltött itthoni és külföldi szanatóriumokban.

1912-ben végleg szakított Lédával.

1915-ben kötött házasságot Boncza Bertával, Csinszkával. A világháború éveiben Csucsán éltek. Háborúellenes cikkei miatt politikai támadások kereszttüzébe került.

1916-ban behívták katonának Kolozsvárra, de (betegségeire való tekintettel) fölmentették a katonai szolgálat alól.

1916-17-ben gyógyüdülőkben élt, majd Pestre költöztek.

1918. nov. 16-án a Nemzeti Tanács küldöttsége a forradalom költőjeként betegágyánál köszöntötte.

Utolsó nyilvános szereplése a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén volt; elnökké választották, de beszédét Hatvany Lajos olvasta föl.


1919 január 29-én a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, Móricz, Babits és Jászi Oszkár búcsúztatta.

(A rövidített életrajz Borbély Sándor szócikke alapján készült, Új Magyar Irodalmi Lexikon 1.  14-16. P.)

Pályakép, versek, értelmezések, hatástörténet. 

Forrás: http://www.nlvk.hu/vik/ady.htm 

 

Rengeteg én-verse közül számomra az egyik legkedvesebb:

 

A PATYOLAT ÜZENETE

 

Meghurcolt a Vér, ez a Pokolba
Bomolva, romolva
Vágtató, tüzes fogat

S most lenget utánam jelt
A Patyolat.
Most, most szeretnék lenni bátran
Élet-tagadó, szűz, makulátlan,
Vágytalan és tiszta.

 

Most, mikor már nem térhetek vissza,
Átkozom gerjedelmem,
Az elsőt, amely vágyat adott,
Az első, szennyes gondolatot.
Szerelmem,
Ki olyan hamar ébredt,
Óh, emlékek, emlékek,
Csak egy kicsit ne bántanátok.

 

Minden volt dolgom egy-egy átok,
Szégyen:
Boldog, ki Isten kegyelmében
Fehérre aszatja magát.
Tíz-húsz, szent bőjtü, kámzsás barát
Szép árnyéka táncol körül:
Be boldog, aki nem örül:
Jaj, be piszkos ruha az Élet
S a Vér be nyomorult, be ronda.

 

Harmincnégy esztendős, vén koromba,
Mindenek túlján,
Undorodván s szépen butulván,
De, jaj, mégis tudván sokat,
Sírva nézem, hogy kendőt lenget
Késetten az én bűnös lelkem
S egyetlen, igazi szerelmem:
A Patyolat.

 

 

Ady Endre összes versei: http://mek.oszk.hu/00500/00588/html/ 

 

 

FENT: ÉRDEMES ELOLVASNI, ÉS KAPHATÓ IS :)

ALÁBB: AZ OSZK ADY-OLDALA (KATTINTHATÓ!)

 

ALKOTÓK - ADY ENDRE

ADY Endre (Érmindszent, 1877. november 22. - Bp., 1919. január 27.): költő, publicista.

MAJOR HENRIK KARIKATÚRÁJA ADY ENDRÉRŐL (A Tevan Kiadónál 1313-ban Békéscsabán megjelent kötet 2007-es facsimile kiadásának részlete)Származását, életét maga is legendákkal övezte. 1888-tól a nagykárolyi piarista gimnáziumban, majd a zilahi református kollégiumban tanult. 1896. március 22-én jelentette meg első versét a helyi Szilágy című lapban. 1896-ban érettségizett Zilahon, majd a debreceni református jogakadémia hallgatója lett, helyi lapok, köztük a függetlenségi Debreczen újságírója. 1900-ban a nagyváradi Szabadsághoz szerződött. 1901-től a radikális Nagyváradi Napló munkatársa, idővel társszerkesztője. 1903 kora őszén megismerkedett Diósy Ödönné Brüll Adéllal, szerelmes verseinek Lédájával. 1904-ben Budapestre, onnan Léda biztatására Párizsba utazott. Megismerkedett a nyugat-európai modern művészeti és politikai élettel. Több magyar lap tudósítója volt. 1904-ben megállapították vérbaját. 1905-től a Budapesti Napló szerkesztőségében dolgozott. Később fölváltva élt Budapesten, Párizsban és Érmindszenten. 1908-ban barátságot kötött a mecénás Hatvany Lajossal; az induló Nyugat-mozgalom, Nagyváradon pedig A Holnap Társaság és antológiája vezéregyénisége volt. A Nyugat, a Népszava, a Pesti Napló, a Világ munkatársa, pesti és vidéki felolvasóestek ünnepelt szereplője. Kapcsolatba került a Galilei-körrel. 1911-től levelezett Boncza Bertával, Csinszkával, majd 1915-ben házasságot kötöttek. A világháború első éveiben Csucsán éltek. Háborúellenes cikkei miatt politikai támadások kereszttüzébe került. 1916-17-ben gyógyüdülőkben élt. 1917 őszén felköltöztek pesti Veres Pálné utcai lakásukba. Utolsó nyilvános szereplése 1918. december 1-jén a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén volt; elnökké választották, de beszédét Hatvany Lajosnak kellett fölolvasnia.

ADY ENDRÉT ÁBRÁZOLÓ KÉPES LEVELEZŐLAP (Ferencz J. 1941-ben készült linómetszetének felhasználásával) - Országos Széchényi Könyvtár/ Plakát és Kisnyomtatványtár: Klap. 45e_Irodalom/8Ady Endre költői pályakezdése korántsem eredeti: első két kötetében (Versek, Debrecen, 1899; Még egyszer, Nagyvárad, 1903) a századvég népnemzeti és városias lírájának elemei keverednek az erősebb Reviczky-hatással. Az ifjú hírlapíró szellemi és társadalmi érzékenysége hamar kitűnt, a lírikus érlelődése bonyolultabb. Huszonnyolc éves múlt, amikor berobbant „új időknek új dalaival” (Új versek, 1906). Majd minden esztendő karácsonya előtt rendszeresen érkeztek újabb könyvei (Vér és arany, 1908; Az Illés szekerén, 1909; Szeretném, ha szeretnének, 1910; A minden titkok versei, [1911] - szokás szerint előre dátumozva). A kötetek egymásutánja gondolati fölismerések sora: a művészélet egyéni kétségeitől eljut a nemzeti és emberi létezés számos egyetemes kérdéséhez.

A tízes évek eleje a költőnek testi-lelki gyötrelem, a személyes válság ideje. A hazai közélet zűrzavaros eseményei, az európai progresszió eredményei távlatot nyitottak lírájának (A menekülő élet, 1912); a politikai és szociális motívumok, a forradalmat váró víziók meghatározó elemei megújuló költészetének (A magunk szerelme, 1913; Ki látott engem?, 1914). A kor maradi gondolkodását mind radikálisabban meghaladó költő a világháború azonnali elítélésével bizonyította szellemi és erkölcsi nagyságát. Az ő fájdalmas tiltakozása képviselte igazán a magyarság valódi érdekeit: "Ember" maradt az „embertelenségben” és „Magyar az űzött magyarságban”. Hosszú és kényszerű hallgatás után jelent meg utolsó kötete (A halottak élén, 1918), s ami ebből kimaradt, posztumusz kötetbe került (Az utolsó hajók, 1923) a korábbi könyvek összeállításában is segédkező Földessy Gyula gondozásában.

Költői küldetését sorsszerűnek tartotta, gyakran a magyar és más népek millióinak nevében szólalt meg. Világa egymásba kapcsolódó jelképek folyvást táguló rendszere.
Költészetének alapélménye a látomásszerűen bemutatott „magyar ugar”, a feudális kiszolgáltatottság, a társadalmi és szellemi szegénység (A Hortobágy poétája). Mítoszteremtő „magyarságverseiben” egyszerre élte át nemzeti történelmünk megannyi tragédiáját, és ezzel állította szembe a megújulás lehetőségét. Párizsi tapasztalatai nyomán idézte meg a pénz mitikus hatalmát, az ellentétes érdekek agresszióját (Mi urunk: a Pénz). Itthon a parasztságot és a munkásságot egyaránt progresszív erőnek hirdette „forradalmas” költészete (Dózsa György unokája, Csák Máté földjén, A Tűz csiholója, Rohanunk a forradalomba). Az élet viszonylagosságának dermesztő érzését bölcseleti nyugtalansággal és talányos képek, különös képzetek sorozatával dolgozta föl (Özvegy legények tánca, Kocsi-út az éjszakába, A föltámadás szomorúsága, Az eltévedt lovas). A halál, a magányosság, a művészsors problémái mindvégig elkísérték. A hívő s ateista, a keresztény és pogány szemlélet együtt formálta újszerű istenképét (Álmom az Isten, Hiszek hitetlenül Istenben, Menekülés az Úrhoz). Hagyománybontó szerelmi lírája is: önpusztító életének, fölfokozott szenvedélyeinek jelképes kivetítése. A férfi és a nő párkapcsolatának addig elhallgatott titkait, a modern érzelemvilág összetettségét elsősorban a Léda-versek tárják föl.

TIHANYI LAJOS TUSRAJZA ADY ENDRÉRŐL - Országos Széchényi Könyvtár/ Kézirattár: Arcképgyűjtemény 1024A motívumkörök alapján minden Ady-kötet átgondolt kompozíció. A versek, a rendszerint háromszavas címek, a sorrend, a ciklustagolás többnyire tudatos szerkesztői munka eredménye, amelynek révén az egyes lírai darabok a kötet szerkezetében sajátos jelentőséget kapnak. A költemények nyelve eredeti, régies és újkeletű kifejezésekkel, jelzőkkel érzékletes és markáns igékkel is súlyos. Prozódiájának találmánya a szimultán ritmus: az időmértékbe belépő hangsúlyosság vagy fordítva; általában a jambusnak vagy a trocheusnak és a magyaros ütemezésnek sajátos együtthatása. Leggyakoribb rímképlete a félrím (xaxa).

Elbeszélései lírai műhelyének termékei: ezek is föltárulkozó Ady-versek Lírikusi hév és kifejezés jellemzi több mint kétezer kisebb-terjedelmesebb, de mindig gondolati lényegre törő publicisztikai írását is. A hírlapírás Ady Endre életformája, kiváltképp pályájának elején cikkezett naponta bel- és külpolitikai témákról egyaránt. Vezérlő eszmeisége a demokrácia és a humanizmus. Társadalmi ítélete, politikai nézőpontja a polgári radikalizmussal és a demokratikus szocializmus elveivel rokon. Színházi és irodalmi kritikái külön említést érdemelnek. Többnyire a Nyugatban megjelenő lírai esszéi szellemi tájékozódásának dokumentumai. Irodalmi harcok közt született Petőfi-portréja 1910-ben egyszersmind alkotói önvallomása is (Petőfi nem alkuszik).

Ady Endre líratörténetünk nagy egyénisége, korszakos költő, a maga nemében utánozhatatlan. Költészete majd minden európai és keleti nyelven megismerhető, bár ritkán egyenrangú fordításban. Mind eszmei, mind esztétikai forradalma évtizedeken át hangos viták élesztője volt, művészetének egyoldalú kisajátítására számos ideológiai és politikai irányzat tett eredménytelen kísérletet. Mindennek tükre a könyvtárnyivá duzzadt Ady-irodalom, de akár gazdag ikonográfiája is, amelynek igazán emlékezetes darabjai még a költő életében születtek, Székely Aladár fényképezőgépével, Czigány Dezső, Ferenczy Béni, Tihanyi Lajos grafikai, Csorba Géza plasztikai eszközeivel.

OSZK MEK - Irodalmi Szerkesztőség (Borbély Sándor szócikke alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, Akadémiai Kiadó, 2000)

 
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.